Az országos népszavazás tárgyi és egyéb technikai feltételeirõl egyrészt maga a Vjt., másrészt a Belügyminiszter rendelete intézkedik, harmadrészt a helyi választási munkacsoport vezetõje határozza meg azokat a helyi szükségletek és lehetõségek függvényében.

• az elõkészítés során megfelelõen berendezték-e a szavazóhelyiséget;
• rendelkezésre áll-e a szükséges bútorzat, kielégítõ-e a világítás, milyen távközlési eszköz áll rendelkezésre, a berendezés összhangban áll-e a törvényes elõírásokkal. (A Vjt.12. § (2) bekezdése a szavazást megelõzõ nap 00.00 órájától tilalmazza a választási kampány folytatását, ezért a szavazóhelyiségben, vagy annak elõterében nem lehet olyan tárgy, jelvény, kép, egyéb dekoráció, amely a népszavazás kérdéseire adható válaszadást befolyásolja).

• a hirdetmények, eligazító táblák megfelelõ tájékoztatást adnak-e a választópolgároknak;
• az épületen belüli eligazítás megfelelõ-e, különösen arra az esetre, ha több szavazókör szavazóhelyisége azonos intézményben (pl.: iskolában) van.

A választási iratokat a szavazatszámláló bizottság átvételi elismervénnyel veszi át, melyen szerepel a szavazatszámláló bizottságnak átadott bélyegzõ lenyomata is.

A bélyegzõk jogtalan felhasználásának megakadályozása a bizottság elnökének feladata.

4. Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a szavazatszámláló bizottság gondosan vegye számba és csomagolja össze. A csomagot lássa el aláírásával és tüntesse fel a szavazókör sorszámát. Az így összeállított csomagok, a szállítódoboz és urnák õrzésérõl másnap reggelig a helyi választási munkacsoport vezetõje (a jegyzõ) gondoskodik.

5. Ott, ahol tíznél több szavazókört alakítottak ki, célszerû a választási anyagok átvételét úgy ütemezni, hogy a torlódások elkerülhetõk legyenek, s a szavazatszámláló bizottságok elnökeinek ne kelljen várakozniuk.

Az urnák lezárása után a szavazatszámláló bizottság azokba egy-egy kitöltött ellenõrzõ lapot helyez, mely tartalmazza az elhelyezés idõpontját, a szavazatszámláló bizottság jelenlevõ tagjainak és az elsõként szavazó választópolgárnak az aláírását [Vjt. 17. § (3) bek.].

Ezt követõen a szavazás az érkezés sorrendjében folytatódik.

A szavazatszámláló bizottság tagjai csak akkor szavazhatnak saját szavazókörükben, ha a névjegyzékben szerepelnek. A másik szavazókör területén lakó szavazatszámláló bizottsági tagok ott szavaznak, ahol a lakóhelyük van, kivéve, ha lakóhelyérõl igazolást hoztak.

A Vjt.18. § (3) bekezdése szerint a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. Ennek megfelelõen:

A Vjt. 21. § (1) bek. értelmében a szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a választók nyilvántartásában szerepel, vagy abba utóbb felvették. Ennek megfelelõen:

• a szavazatszámláló bizottság elnöke, vagy ezzel megbízott tagja a megjelent állampolgártól elkéri a választók nyilvántartásában való felvételrõl szóló “Értesítés”-t és a személyi igazolványát; (Az értesítés hiánya – az egyéb törvényes feltételek megléte esetén – a szavazásnak nem akadálya.);
• az “Értesítés” és a személyi igazolvány alapján megállapítja az állampolgár személyazonosságát és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e;
• ha a választók nyilvántartásában – pontatlanság vagy egyéb ok (pl.: nagykorúságának elérése, a névjegyzék elkészítése és a szavazás napja közötti idõszakban) következtében – az állampolgár nem szerepel, de lakóhelye a szavazókör területén van (ezt személyi igazolványával bizonyítja) és választójoggal rendelkezik, akkor a bizottság elnöke pótlólag felveszi a nyilvántartásba. Ezt megelõzõen azonban ellenõriznie kell, hogy a kérelmezõ nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkezõk jegyzékében, illetve nem törölték-e – igazolás kiadása miatt – a névjegyzékbõl. Ennek az ellenõrzésnek a célja, hogy ne szavazhasson az, akinek nincs választójoga, illetve elejét vegye a kétszer vagy többször szavazásnak;
• a Vjt. 40. § (1) bekezdése szerint amennyiben a választópolgár a névjegyzék elkészülte után változtatja meg lakóhelyét és költözik a szavazókör területére, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. A kéréshez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzõ igazolását arról, hogy a kérelmezõ a választók nyilvántartásában szerepelt.

Elõadódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár tartózkodási helyen való szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból még sem utazott el és lakóhelyén kívánt szavazni. Ilyen esetben tõle az igazolást be kell vonni és fel kell venni õt – a következõ sorszámon – a választók névjegyzékébe. (A számszaki egyezõség biztosítása érdekében az ilyen személyt a választás szavazóköri eredményét tartalmazó jegyzõkönyv “B” oldalának “B” rovatában kell szerepeltetni.)

• A jogosultság megállapítása után a szavazólapot hivatalos bélyegzõvel kell ellátni [Vjt. 21.§ (4) bek.] és a szavazó részére, 1 db borítékkal együtt át kell adni. A bélyegzõ hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi. (A szavazólapokat elõre lebélyegezni nem szabad!)

• A szavazólapon nem lehet javítás. Amennyiben a választópolgár a szavazólapon hibát ejtett, kérésére a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére csak az urnába helyezés elõtt, egy esetben van lehetõség [Vjt. 22. § (4) bek.]. Az elrontott szavazólapot be kell vonni és a csere tényét, valamint okát jegyzõkönyvbe kell rögzíteni. Az urnába már bedobott rontott lapot cserélni természetesen nem lehet.
• Ha a szavazólapra valamit ráírtak, vagy kihúztak, de a szavazólap egyébként érvényes, mert egy X szerepel valamely válasz alatt, akkor azt érvényesnek kell tekinteni.
• A szavazás megtörténtét – a szavazólapnak a választópolgár részére történt átadását – a szavazatszámláló bizottság feltünteti, “pipát” helyez el a választó neve mellett a választók nyilvántartásában [Vjt. 22. § (3) bek.]. Célszerû, ha a bizottság ezzel párhuzamosan alkalmazza a napközbeni jelentésekhez szükséges ûrlapot, mely – kialakításánál fogva – egyben számlálólapként is szolgál. Alkalmazása nagymértékben elõsegíti az elõzetes szavazóköri eredmény megállapítását (az Adatlap kitöltését) és gyors továbbíthatóságát. (9. számú minta.)

Nem szavazhat, aki

• nem rendelkezik választójoggal [Vjt. 2. § (2) bek.] és ezért nem a szavazásra jogosultak névjegyzékén, hanem a választójoggal nem rendelkezõk jegyzékén szerepel. A Vjt. 37. § (8) bekezdésének fontos szabálya, hogy a választójoggal nem rendelkezõk jegyzéke titkos, abba az érintett személyen az Alkotmánybíróságon, illetve a választási szerv és a munkacsoport tagjain kívül más nem tekinthet be.
• Aki nem a lakóhelyén kíván szavazni (ahol a választók nyilvántartásába felvették), és érvényes igazolással nem rendelkezik.
• Aki – állítása szerint – a nyilvántartásban szerepel ugyan, de személyazonosságát nem tudja elfogadhatóan igazolni.

Mindkét – utóbb említett körbe tartozó állampolgárt – fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe. Õk azonban – amennyiben a szavazás lezárásáig személyazonosságukat igazolják, vagy az elõírásoknak megfelelõ igazolást átadják – jogosultak szavazni. Ez esetben nevüket a visszautasítottak jegyzékében át kell húzni.

A szavazóköri adatlapok kitöltése, a szavazás elõzetes szavazóköri eredményének megállapítása még nem jogi jellegû tevékenység, de rendkívül nagy súlyú a közvélemény – az ország választópolgárainak – tájékoztatásában és ezáltal annak a törvényi elõírásnak tényleges megvalósításában, mely szerint a választási szervek mûködése és tevékenysége nyilvános [Vjt. 41. § (l) bek.].

Az elmúlt választások folyamán az elõzetes eredmények minél gyorsabb megállapíthatósága érdekében olyan – számítógépekre alapozott – országos informatikai rendszer épült ki, mely a választások után egyik alapja lett az önkormányzatok közigazgatási tevékenysége korszerûsítésének, az állampolgárok szolgálatának.

A szavazás lezárását követõ folyamat egyes elemei ugyanis a szavazókör végleges eredménye megállapításának törvényben meghatározott mozzanatai, de egyben szükségképpen az elõzetes eredmény megállapíthatóságának elõfeltételei is.

Ezek az egybeesõ mozzanatok – melyek a szavazatszámláló bizottság jelenlevõ tagjainak együttes tevékenységét igénylik – az alábbiak:

• E rovatba beírt szám nagyobb vagy azonos, mint az F rovatba beírt szám (E>=F);
• E rovatba beírt szám egyenlõ A, B, C, rovatokba beírt számok összegének D rovatba beírt számmal csökkentett értékével (E=A+B+C-D);

A szavazatok összeszámlálásában segítséget nyújthat a 15. számú mintán bemutatott számlálólap. A népszavazási kérdésre leadott szavazatok számlálásához 4–4 számlálólapot célszerû felhasználni: egyet az IGEN, egyet a NEM, egyet az érvénytelen, egyet pedig a vitatott szavazatok számlálására.

Az elõzetes eredmény megállapítása céljából a szavazólapokat egyenként meg kell vizsgálni. Elsõ lépésként meg kell állapítani, hogy maga a szavazólap a szavazáson rendszeresített hivatalos szavazólap-e, le van-e pecsételve, tollal töltötték-e ki. Ha nem, akkor érvénytelen a szavazat. Amennyiben a szavazólapon 2 vagy több kérdés szerepel, akkor azt a vizsgálatot kérdésenként külön-külön kel elvégezni.

minõsítésû lehet. A megfelelõ számlálólapon növelni kell a megszámolt szavazólapok számát. Ha a bizottság tagjai rövid idõ alatt nem jutnak egyetértésre a szavazat minõsítésében, a szavazatot vitatottnak kell nyilvánítani és a megfelelõ számlálólapon növelni kell a vitatott szavazólapok számát.

A kérdések eredményeit a jegyzõkönyvvezetõ rögzíti a szavazóköri elõzetes eredményt tartalmazó “Adatlap”-on, és azt a helyi önkormányzat jegyzõje által meghatározott módon haladéktalanul továbbítja a polgármesteri hivatalba.

Az “Adatlap” adatainak jelentése során a telefonon történt adatközlések esetében az adatvédelem biztosítása céljából mind a szavazatszámláló bizottság mellett mûködõ jegyzõkönyvvezetõ, mind a munkacsoportok tagjai az alábbiak sezrint kötelesek eljárni:

A szavazatszámláló bizottság ezt követõen – mint testület –lát hozzá a szavazás szavazóköri eredményének megállapításához.

Hangsúlyozni kell, hogy az elõzõekben leírtak az elõzetes és nem a jogi eredmény megállapítását szolgálják, nincs szükség bizottsági döntésekre, ebben a fázisban még nem kell az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalán feltüntetni, és vita sem alakulhat ki, hiszen minden kétes érvényességû szavazat a “vitatott szavazatok” csoportjába kerül.

A szavazatszámláló bizottság ezt követõen – mint testület – lát hozzá a szavazás szavazóköri eredményének jogi megállapításához.

A szavazatszámláló bizottságok tevékenységének ez a szakasza nem technikai jellegû, ellenkezõleg a közjogi funkciók lényegileg a szavazás szavazóköri eredményének összeszámlálásával és megállapításával [Vjt. 25. § (1) bek.] teljesednek ki.

A szavazatszámláló bizottság ekkor ugyanis folyamatosan döntéseket hoz, ekkor állapítja meg jogi hatást kiváltó módon, hogy az adott kérdésre leadott szavazat érvényes vagy érvénytelen, s ha érvényes, akkor az “IGEN” vagy “NEM” szavazatnak minõsül-e.

A népszavazás tisztaságának megõrzése, az eredmény megállapításának jogszerûsége megköveteli, hogy a szavazóköri eredmény megállapítása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen, s a bizottság az eredmény megállapításáig együtt maradjon.

• amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy
• amelybõl nem lehet megállapítani, hogy a szavazó milyen válaszra szavazott,
• ha a szavazólap nincs lepecsételve,
• ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot.

Érvénytelen a szavazat, ha mindegyik válasz-lehetõség alatti körben helyeztek el két egymást metszõ vonalat, vagy egyik válasz sincs a fenti módon megjelölve.

Amennyiben a szavazatszámláló bizottságon belül vita merülne fel valamely szavazat érvényessége, vagy érvénytelensége felett, a bizottság elnöke (távollétében titkára) az eltérõ nézet ismertetését követõen haladéktalanul rendeljen el szavazást, s a bizottság – egyszerû szótöbbséggel – azonnal döntsön.

Az eredmény megállapítása után a szavazólapokat úgy kell kötegelni és lepecsételni, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen a kötegbõl kivenni, illetõleg abba berakni. A kötegekre a szavazókör sorszámát és a kötegekben levõ szavazólapok számát rá kell írni [Vjt. 24. § (4) bek.].

A szavazás szavazóköri eredményének megállapításánál fontos feladat a jegyzõkönyv kiállítása. Biankó mintáját 10. sorszám alatt közöljük, hogy fiktív adatokkal kitöltve gyakorlási segédletként is szolgáljon.

Külön felhívjuk a figyelmet azoknak a mellõzhetetlen számszaki és logikai egyezõségeknek a szükségességére, melyre a jegyzõkönyv egyes hasábjai nyomatékosan utalnak.

A fenti követelmények maradéktalan érvényesítése nemcsak a szavazatszámláló bizottság pontos munkavégzésének kifejezõdése, hanem feltétele annak, hogy törvényesen és a választói akarattal mindenben egyezõen kerüljön sor a népszavazás eredményének megállapítására. Nagy nyomatékkal kell hangsúlyozni, hogy hibátlan szavazóköri jegyzõkönyvek nélkül mindez nem lehetséges.

A jegyzõkönyvet három példányban kell elkészíteni.

A Vjt. 25. § (1) bekezdésének fontos szabálya, hogy a jegyzõkönyvet legalább 1 olyan eredeti példányban kell elkészíteni, amelyet a szavazatszámláló bizottság valamennyi jelenlevõ tagja aláír, míg a többi – szükséges példányszámú – másolat fénymásolás útján is elkészíthetõ.

A másolatokat a szavazatszámláló bizottság elnöke hitelesíti. (Aláírásával és bélyegzõvel látja el.) Ha nincs fénymásolási lehetõség a polgármesteri hivatalban, akkor a jegyzõkönyv valamennyi példányát eredetiben kell kiállítani.

A most ismertetendõ szabályok adminisztratív elõírásoknak tûnnek, de tartalmilag nem azok. Ezek az elõírások a Vjt. rendelkezései, s részben a szavazás eredményének egyértelmû megállapítását hivatottak országosan egyezõ módon szolgálni, illetve biztosítják az arról szóló hiteles tájékoztatást. A szavazás napján keletkezett iratok egyben történelmi dokumentumok is, így e szabályok azok levéltári védelmét is szolgálják.